MÚLTUNK

A gyülekezet megalakulása Kecskeméten a XVI. század első harmadára nyúlik vissza. 1525-ben Budáról jött reformátorok a város lakosságának nagy részét megnyerték Luther Márton tanainak.

Az 1567-ben, Debrecenben tartott zsinat után a Tiszán innen és túl lévő egyházközségek az akkor magyar hitnek nevezett kálvini irányt fogadták el. Ez a tény több mint 200 évig lehetetlenné tette a városban az evangélikus egyházépítési próbálkozásokat. 1792-ben kaptak engedélyt a város tanácsától, hogy a közel 200 lelket számláló kis közösség prédikátort és tanítót hozasson.

Telket vettek, egyszerű imaházat építettek, torony és harang nélkül. Ezen a területen építettek lelkészlakást, iskolatermet, majd tanítói lakást is. Első lelkészük Wenich György, tanítójuk Wenich Sámuel volt. Megindult az egyházi élet és működött az iskola. Később itt tanulta meg az írás és olvasás tudományát Petőfi Sándor is 1828-1831. között. Szigorú tanítómestere Schiffendecker /Hajósi/ Dániel volt. Ezt az iskolai könyv és a templom melletti épületen márványtábla örökíti meg.

Templomépítésre csak a XIX. század második felétől gondolkodhattak, amikor már lélekszámban is, anyagilag is erősödött a kis gyülekezet. Az akkor már 500 főt számláló kis közösség elhatározta az építést /1857. április 12./ Elhatározásuk az volt, hogy hitükhöz méltó, de a város számára maradandó szépségű templomot kell építeni. A kor neves építészét Ybl Miklóst kérték fel a tervek elkészítésére.

A megvalósítás 1862. május 6-án alapkőletétellel kezdődött s a következő évben 1863. november 1-jén templomszenteléssel adták át szolgálatba. Nehéz gazdasági időkben sok áldozattal készült el, nem mindig az eredeti tervek alapján ez a romantikus stílusban tervezett épület, 34 m hosszú, 23 m széles és 34 m magas, görögkereszt alaprajzú.

Oltárfelépítményt néhány év múlva építettek, Angster neobarokk orgonáját 1928. május 17-től használja a gyülekezet. /2 manuál, 27 regiszter, pneumatikus rendszerű/

A gyülekezet 1911-ben egy Evangélikus Bérház építését is elkezdte. Mende Valér tervei alapján készült el az épület 1913-ban, megteremtve ezzel a lelkészlakás és gyülekezeti terem lehetőségét. Az épület bérlakásaiból származó bevétel a kis létszámú szórványokkal rendelkező gyülekezet anyagi lehetőségeit is biztosította. A városban csak Luther-palota néven ismert épületet államosították, s ma is csak részben kerülhetett vissza az egyházhoz.

Ebben az időben építettek a templom elé egy bazársort, ami „elrejtette” a szép épületet. Ezt csak 1984-ben az LVSZ gyűlésére készülve bontottak le, s azóta az evangélikus templom látható dísze a főtérnek.

Nagy és szolgálatukban hűséges lelkészek neve fémjelzi a gyülekezet múltját. Nélkülük nem beszélhetnénk a jelenről, s a jövőről sem.
Wenich György, Hajnal János, Torkos Károly, Czékus István, Torkos István, Margócsy József, Laukó Károly, Sárkány Béla, Friedrich Lajos, Veöreös Imre, Görög Tibor, Tóth-Szőllős Mihály.

A gyülekezet felügyelőinek, presbitereinek, tevékenységét a gyülekezet 200 éves évfordulóján megjelentetett Emlékkönyvben örökítettük meg.

JELENÜNK

Ezt az időt itteni szolgálatom kezdetétől számolom. /1988/ A gyülekezet kialakított és működő lelki vezetését vettem át. Az anyagyülekezet mellett a szórványokban is havi rendszerességgel tartom az istentiszteleti alkalmakat: Nagykőrös, Kerekegyháza, Helvécia, Orgovány, Kiskunfélegyháza. Sajnos az eltelt időszakban Lajosmizse és Tiszakécske elnéptelenedett, költözés és temetés miatt.

Kecskemét gyülekezete közel 500 evangélikus családdal számol, s a szórványokban a tagok száma 100 alatt van. Gondozásuk, pásztorolásuk napi feladat.

Az elmúlt 13 évben megvalósított, anyagi jellegű munkák is mind a gyülekezet lelki építését célozták. A templom belső renoválását végeztük el először. Teljes tetőcserép cserével, a szükséges bádogozási munkák elvégzése után. Így a templom beázásainak problémáját megoldottuk. Több próbálkozás után sikerült a fűtést is megoldani a műemlék épületben, mert időközben kicsinek bizonyult a tanácsterem, amit telente istentiszteleti helynek használtunk.

Kétszáz évig nem volt harangja a gyülekezetnek. Az orgona teljes renoválásával együtt új harangért adhattunk hálát. Visszaigényeltük az egyház épületét, a Luther-palotát, amit először visszakaptunk, majd újra elvettek tőlünk. Évek küzdelme után részben került vissza egyház tulajdonába. Ez a kis gyülekezet lehetőségeit is bővítette. A tanácsterem és a szolgálati lakás felújítása következett. Ifjúságunk és gyülekezetünk számára Tőserdőn egy gyülekezeti házat alakítottunk ki.

A Luther-ház üzemeltetése új kihívást jelentett. Az épületben Idősek Napközi Otthonának működését kezdtük el, ami nem könnyű feladat, de nagy az igény erre a szolgálatra a gyülekezetben és a kívülállók felé is.

Helvécián átalakítottuk a régi imaházat, s így egy lakás és egy imaterem áll rendelkezésünkre.

A visszakapott Arany János utcai ingatlanunkat 50 millió forintos összeg ráfordításával teljes egészében felújítottuk. Itt kapott helyet a lelkészi hivatal, a hittantermek, és egy szolgálati lakás.

Tudom, hogy e vázlatszerű felsorolás csak a látható dolgokról adhat valamilyen képet. A gyülekezet életének nem hiteles megjelenítője. Öröm az, hogy az istentiszteleteken résztvevők száma nő. Egyre többen kérik az egyház kauzális szolgálatát. Feladatként és kihívásként éljük meg a Református Gimnáziumban tanuló evangélikus gyerekek hitoktatásának végzését és a gyülekezetben folyó ifjúsági munka folytatását. Táborokkal és új formákkal kell próbálkoznunk.

A látogatás és személyes gondoskodás a kis gyülekezet megtartó ereje.

JÖVŐNK

Isten kezében van. Terveink azonban vannak. A legfontosabbak és a sürgetőek. Templomunk külső renoválásának befejezését a 2005. évre tervezzük. A gerenda megerősítés, bádogozás, részbeni szigetelések, vakolatjavítás és festés elvégzett feladatai után a torony bádogozása van hátra. Rendelkezünk a Műemléki Felügyelőség engedélyével és a komplett tervanyaggal. A munkák utolsó fázisának költsége 15 millió Ft.

Nagykőrös romos imahelyisége megoldásra vár. Tulajdoni problémák miatt ez csak későbbi teendő.

Nagy és dédelgetett vágya a gyülekezetnek egy Idősek Otthona kialakítása. Jelenleg nem látjuk a megfelelő hátteret e munka elvégzésére, sem lelki, sem anyagi tekintetben. A diakóniai szolgálat területén a házi-gondozás területén látunk új lehetőségeket.

A gyülekezeti szolgálat, a meglévő épületek működtetése napi feladatot jelent a lelkésznek, az alkalmazottnak, a presbitériumnak.