Napi ige

A hősök íja összetörik, de akik a földre rogytak, az erő övét kötik magukra. (1Sám 2,4)

Hiba
There was an error while rendering the portlet.
 

Lelkészavatás

Esemény megnevezése:
Időpont: 2018. 07. 14.
mikortól: 11:00 meddig: 12:00
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal




Visszatekintés a Kecskeméten eltöltött hatodévemre

Sok izgalom, várakozás és félelem volt bennem 2017 júniusában, miután sikeresen teljesítettem utolsó szigorlatomat az egyetemen, és ezzel biztossá vált, hogy szeptembertől hatodévre megyek az ország valamely gyülekezetébe. Hamar letisztáztuk, hogy számomra tanulás, fejlődés szempontjából Kecskemét lenne az ideális hely. Sok mindent nem tudtam a városról, csupán annyit, hogy van itt egy remek fagyizó, ahol mindig meg kellett állni, ha édesanyámmal mentünk valahova. Ahogy aztán elérkezett augusztus vége, lassan elkezdtem megismerni azt a helyet, amely tíz hónapra az otthonommá vált.

Ebben a tanévben négy konzultáción kellett részt vennem az egyetemen, ahol a többi hatodévessel együtt osztottuk meg élményeinket, kérdéseinket és kaptunk lehetőséget a tanulásra. Az első ilyen alkalmon kellett írnunk a mentorommal, Kis Jánossal egy gondolatot, amely végigvezet majd az éven: „Nyitottan a szolgálatra, Istenre ráhagyatkozva”. Ez a mondat végigkísért engem a hatodéven, már csak azért is, mert lelkész úr kitette egy parafatáblára, hogy mindig a szemem előtt legyen. Rá tudtam nézni örömömben, amikor sikerélményem volt, és ugyanúgy a kihívások közepette vagy amikor elcsüggedtem. Igyekeztem minden körülmény között nyitott maradni a sokféle szolgálatra, és valóban rábízni magamat Istenre, aki végig vezetett engem ezen az úton.

Szükségem is volt a sok imádságra, a mindennapos istenkapcsolatra, hiszen több új területen kellett megszereznem első tapasztalataimat. Első bibliaóra, első áhítat idősotthonban, első ifi, első prédikálás a kecskeméti szószéken. Mindezek mellett még számos helyre kísértem el mentoromat. Többször éreztem úgy magamat, mint az ifjú Jeremiás: „Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek én a beszédhez, mert fiatal vagyok!” (Jer 1,6) Isten viszont minden egyes ilyen alkalommal megerősített és elküldött az ő szolgálatára, amely után azt érezhettem, hogy a helyemen vagyok. Válaszolt nekem Isten, akárcsak Jeremiásnak: „Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok!” (Jer 1,7)

Úgy érzem, Isten minden lehetőséget megragadott arra, hogy megerősítsen az elhívásomban. Ennek egyik fontos eszköze volt a gyülekezet. Sejtettem én előre, hogy befogadnak majd engem, hiszen jó esetben ez is része ennek az évnek, de ilyen élményekre nem számítottam. Egynek érzem magamat a kecskeméti evangélikusok közül. Amikor a vizsga-istentiszteletemen prédikáltam, csupa olyan arcot láttam a szószékről, akik az igehallgatás mellett izgulni is jöttek értem. Másik eszköze volt Istennek, hogy egy olyan kétlelkészes gyülekezetbe vezetett el, ahol mindkét lelki vezetőt – Kis Jánost és Hulej Enikőt – mentoromnak érezhettem. Sok időt töltöttem azzal, hogy megfigyeljem őket szolgálatvégzés közben. Tanítottak, tanácsokat adtak, terelgettek engem az utamon. Szoktam is mondani másoknak, ha kérdeznek hogylétem felől: „Ilyen helyen könnyű hatodévesnek lenni”.

Közeledve a gyakorlati évem végéhez sok öröm van bennem, mivel előttem van a szentelés és a lelkészi szolgálat elkezdése. Másrészről viszont szomorú is vagyok, hogy itt kell hagynom ezt a gyülekezetet, de mindig jó szívvel fogok visszagondolni erre az évre, mint az életem egyik legfontosabb állomására.

Útravalóul az emlékek és az istenélmények mellett pedig Péter első leveléből viszek magammal egy igét: „Amilyen lelki ajándékot kaptatok, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké”. (1Pt 4,10–11)

Endreffy Máté

Megjelent gyülekezeti hírlevelünk, a Lélekzet 2018/2. számában.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek