Attól függ, honnan nézzük!

Pestre kellett mennem, s mivel az idő szűkre volt szabva, a gyorsabbnak vélt útvonalat választottam. Baleset miatt azonban az egyik sáv le volt zárva az autópályán, így a két M0-s csomópont közötti szakaszt úgy félóra alatt sikerült csak megtennem. Menekülni se lehetett semerre, így bosszúsan és tehetetlenül araszoltam a tömött sorban. Közben rátévedt a pillantásom az út menti sebességkorlátozó táblára. Mit nem adnék, ha arra kellene most figyelnem, nehogy százzal többel haladjak! A máskor kellemetlennek tűnő korlátozás vágyálomnak tűnt. Hát igen, nézőpont kérdése.

Az élet sokszor produkál hasonlót. Bosszankodom valami miatt, mert úgy érzem, korlátoz a kiteljesedésben, előre haladásban, de aztán valami miatt átértékelődnek a dolgok. Jön egy nehézség, betegség, próbatétel vagy veszteség, ami alapvető változást hoz, és nekem igazodnom kell az új helyzethez. Most talán örülnék a korábban óriásinak látszó problémáknak, de már mások a lehetőségeim. Azt hiszem, ez az autópályás élmény segít abban, hogy jobban meg tudjam becsülni azokat a korlátozásokat, amelyeket Isten helyezett el életutamon.

Hulej Enikő

Evangélikus Élet, 2011/

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek